35 dolog, mielőtt 35 éves leszek

Alig több, mint két héttel ezelőtt töltöttem a 32-t. (Eredetileg aznap akartam írni ezt a bejegyzést, de ha az embernek van egy 7 hónapos örökmozgó kislánya, a dolgok már nem mindig abban a sorrendben történnek, mint régen...:)) Hmmm, de fura ezt leírni, a múltkor még csak 23 voltam. Meg 25, meg 27. Aztán kettőt pislantottam, és most itt állok 32 évesen. Na nem mintha bánnám, félre ne értsetek, szeretek harmincas lenni. Ahhoz képest, hogy gyerekként, vagy éppen fiatal huszonévesként milyen ijesztően hangzik a harminc, igazából egyáltalán nem vészes a dolog. Sőt, jobban érzem magam, mint valaha. Tapasztaltabb vagyok (bölcsebb?!? haha), magabiztosabb (igaz ezen sokat dolgoztam és dolgozom a mai napig), anyuka lettem, stb. Csupa jó dolog.
Igazából ezt a kihívás félét azért találtam ki magamnak, hogy a következő 3 évemet kicsit színesebbé tegyem, és tovább feszegessem a saját határaimat. Van a listámon olyan pont, melyet még valószínűleg idén szeretnék kipipálni (pl. 2., 17.), de van például olyan is (pl. 11., 18., 25.), mely az éppen épülő házunkhoz kapcsolódik, így az még egy ideig nem aktuális.
Miután megírtam a listámat, szétnéztem kicsit mások blogjain is, hogy mégis miket szokás egy-egy ilyen listára írni, és őszintén szólva nagyon sokan búvárkodni, repülőkből meg hidakról leugrálni szeretnének egy bizonyos kor elérése előtt. Ehhez képest az én listám eléggé unalmasnak tűnhet, de az az igazság, hogy ez a kis lista, a maga sokkal hétköznapibb pontjaival számomra sokkal-sokkal több örömet és egy jófajta várakozást jelent, mint mások kalandos céljai. És ez szerintem teljesen oké így.
Amikor sikerül teljesíteni egy-egy pontot, valószínű ennél a bejegyzésnél fogom jelölni majd, és még talán az is előfordulhat, ha sikerül visszaszereznem valahonnan a blogíró vénámat és mondjuk 34 órát varázsolok a 24-ből (:)), hogy egy-egy pont akár külön bejegyzést is kap.
Na de nem is szaporítom tovább a szót, íme az én izgalmas kis listám:


1. Lefutni a félmaratont, lehetőleg valamilyen verseny formájában
2. Őszi kirándulásra menni Bakonybélbe
3. Megnézni 15 olyan filmet, ami Oscar jelölt vagy nyertes volt az elmúlt években (0/15)
4. Naplementét és napfelkeltét fotózni
5. Megtanulni varrógéppel varrni
6. Amigurumi játékokat horgolni Lénának
7. Fotóalbumokat készíteni a nyaralásos és az esküvői képeinknek
8. Ellátogatni 5 olyan magyar városba, ahol még nem jártam (0/5)
9. Profi fotósorozatot készítetni a családunkról
10. Készíteni Lénának (Lénával?) egy cuki mézeskalács házikót
11. Virágokat termeszteni/ virágoskertet kezdeni az udvarunkban
12. Venni (végre) egy biciklit
13. Fonalbombázni, lehetőleg minél több ember bevonásával
14. Részt venni a Tihanyi Levendula fesztiválon
15. Átválogatni a könyvespolcomat és megszabadulni/túladni azokon a könyveken, amik már nem kellenek
16. Kipróbálni számomra 5 új kávézót Győrben (1/5)
17. Plusz lyukakat lövetni a fülembe
18. Komposztálni
19. Teljesen száműzni az életünkből a flakonos vizet és a nejlon zacskókat, ill. a lehető legkevesebb fölösleges szemetet termelni
20. Elolvasni 10 non-fiction könyvet, lehetőleg minél több témát érintve (0/10)
21. Ruhákat varrni magamnak
22. Ruhákat varrni Lénának
23. Elmenni Lénával az állatkertbe
24. Kipróbálni a spinninget
25. Szervezni az új falumban egy igazi őszköszöntő faludíszítést (Gilmore Girls stílusban)
26. Építeni Lénának az apukám segítségével egy faházikót az udvarunkba
27. Töklámpást faragni
28. Készíteni mentes madártejet
29. Léna szülinapjára tematikus dekorációt és tortát készíteni
30. Ellátogatni Pozsonyba
31. Újranézni valamelyik régi kedvenc sorozatomat
32. Végignézni valamilyen számomra új sorozatot
33. Végigcsinálni (végre!) a NaNoWriMo-t
34. Sütni mákosbejglit és mákoskalácsot Zolinak
35. A családunkban üdvözölni egy újabb kisbabát:)


Nektek van ehhez hasonló listátok? 

Helló szeptember! (avagy juhé, itt van az ősz!)

Hogy mégis hányszor lehet egy blogon ismételgetni, hogy a legjobb, legpuhább, legszebb, leg leg legebb az ősz? Milliószor, szerintem. Tudjátok, hogy ez az évszak a kedvencem, ezért még csak elnézést sem fogok kérni, hogy minden évben örömmámorban török ki, mikor végre beköszönt a szeptember 1-je. Az idei első szeptemberi nap ráadásul még a szokásosnál is különlegesebbre és emlékezetesebbre sikeredett (mivel férjhez mentem!), de erről majd szerintem valamelyik következő bejegyzésben írok inkább, az összes többi egyéb aprósággal, ami mostanában velem történt.

Nahát, természetesen van szeptemberre pár kreatív tervem, melyeket szeretnék megvalósítani, most, hogy végre ismét kuckózósabb idő következik. Az első számú projekt, amin dolgozom már pár hete és szeptemberben is szeretnék vele minél többet haladni, az egy egyszerű mintájú, pom pom-os szegélyű babatakaró. Illetve a másik nagy dolog, ami nem csak szeptemberi, de az egész őszre vonatkozó terv, hogy komolyabban beleásom magam az amigurumi témába (ha valakinek újdonság ez a kifejezés, akkor ITT feltétlenül nézzen körül), ugyanis apró, cuki játékokat szeretnék horgolni. Ti mivel foglalatoskodtok mostanában? Készítetek valamit, amire nagyon büszkék vagytok?

hangulat: boldog

ezt hallgatom: rengeteg podcast, az új kedvencem a The Health Code

ezt olvasom: az elmúlt hetekben Joanne Harrissel próbálkoztam, de valahogy nem tudott lekötni, ezért a héten megvettem magamnak Sarah J. Maas Tüskék és rózsák udvara c. könyvét, abban tutira el fogok tudni merülni

jókedvre derít: a lassan sárguló természet

ezt sportolom: tempós gyaloglás a konditeremben

Nektek hogy telik a szeptember?💕

 

 

Indul a hónap - szeptember!

Biztos vagyok benne, hogy az elmúlt évek során többször elhangzott a számból az a mondat, hogy az ősz a kedvenc évszakom. (pontosabban az indián nyár, de nem akarok szőrszál hasogatni) Imádom az ezer színben pompázó természetet, a ködös-napos októberi reggeleket, a csípős reggelek-meleg délutánok kombinációját, a laza dzsekiket, a vékony pulcsikat, a forró teákat, a friss mustot, és még ezer más apró dolgot, melyet az ősz hoz magával.

Idén mégis valahogy kicsit keserédes számomra ez a váltás és nagyon nehezen engedem el a nyarat, annak minden laza, forró, önfeledt pillanatával. Én sem értem, hogy pontosan miért, de nehéz szívvel gondolok a következő pár hónapra. Próbálok nem arra koncentrálni és előre szorongani, hogy mennyi munkahelyi/tanulós kötelezettség vár rám, de nagyon nehezen megy. 

DE (mert tudjátok, hogy mindig van egy de...) van egy akciótervem: a szeptembert annak szentelem, hogy kicsit gatyába rázzam a lelkemet. Régóta itt lenne már az ideje, hogy többet törődjek a lelki dolgaimmal, tudatosabban küzdjek a stressz, a szorongás és az egyre gyakrabban fellépő depresszió ellen. Az ötletem pedig a következő - minden nap választok egy "teendőt" az alábbi listáról, remélve, hogy a mindennapos wellness meghozza a várt hatást, s októbertől egy (fokkal) kiegyensúlyozottabb, boldogabb Niki írhatja ezzel a kihívással kapcsolatos tapasztalatait.

1. 10-15 perc meditáció

2. Délutáni séták az ősziesedő természetben

3. Jóga

4. Forró illóolajos habfürdő

5. Nyugtató, meditatív zene hallgatása

6. Egy a boldogsággal foglalkozó könyv elolvasása

7. Horgolás 

8. Hála listák írása

Egyelőre ennyi ez a lista, októberben pedig mindenképpen meg fogom írni, hogy sikerült-e valamilyen pozitív eredményt elérnem, vagy esetleg nagyobb fokozatra kell-e kapcsolnom, és komolyabb eszközökhöz nyúlnom. Bármit is jelentsen ez.

Nektek hogy telik a szeptember?

DIY - pom pom díszítésű szürke póló (+videó)

Imádom az egyedi, újrahasznosított ruhadarabokat, meséltem már nektek?!?

Régóta kallódott ez a szürke, egyszerű póló a szekrényem mélyét. Talán egyszer volt rajtam az egyik virág mintás szoknyámmal, mellyel egy fokkal kevésbé volt unalmas, de aztán akárhányszor a kezembe került túl uncsinak találtam, így végül sohasem viseltem. Egészen mostanáig. 

A legutóbbi szanálás alkalmával eldöntöttem, hogy vagy felturbózom kicsit, vagy megszabadulok tőle, s mivel tudjátok mennyire lázba hoz egy-egy új diy projekt gondolata, ezért egyértelmű, hogy az előbbi mellett döntöttem.

Na és akkor a pompom mániámról még nem is szóltam. Talán ti is észrevettétek, hogy idén tombolnak a pompomok, aminek én rettentően örülök, mert mindig is az egyik legkedvencebb dekorációs elemem volt. Tudjátok milyen szoros a kapcsolatom mindennel, aminek az alapja a fonal...

A póló díszítésének a menete nagyon egyszerű, ha ti is szeretnétek készíteni magatoknak, ajánlom figyelmetekbe az alábbi videót, ahol lépésről lépésre megmutatok mindent.
****
Ha kíváncsi vagy azokra a kreatív infókra, háttér fotókra, előzetesekre, ajánlatokra és inspirációra, melyeket kizárólag a hírlevelem olvasóival osztok meg, akkor mindenképpen iratkozz fel! 1-2 hetente küldök egy baráti levelet, tele értékes tartalommal.

Iratkozz fel a hírlevelemre!

e-mail címed

hogyan szólíthatlak?

Új név - új tervek

Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy kicsit személyesebbé tegyem a blog nevét, s valamilyen formában belecsempésszem a saját nevemet, így jött ez a változás. Mától a Kreatívan Minden Nap már Kreatívan Nikivel lett, s továbbra is sok szeretettel, és új kreatív projektekkel várlak benneteket!

Ó igen, és még valami: korábban már említettem, hogy szeretném az új szenvedélyemet, a videózást és a régi kedvencemet, a blogot valahogyan összehangolni. Sok álmatlan éjszaka és még több tervezés után végre ráleltem a megoldásra - kreatív videókat fogok készíteni. Holnaptól indul a nyári sorozat, ahol is minimum 5 részen keresztül különböző színes, vidám és legfőképpen alkotással teli videót fogok megmutatni nektek. Itt a blogon, a facebook-on és a youtube-on egyaránt elérhetők lesznek a videók, remélem ti is legalább olyan szívesen nézitek őket, mint amennyi lelkesedéssel én készítettem őket! Aztán, ha sikerrel zárul ez a nyári sorozat, akár az ősszel is folytatom a dolgot.... de ez a jövő zenéje, térjünk vissza erre majd szeptemberben!

Holnap jövök az új videó sorozat első részével, addig is szép napot mindenkinek, puszi

****
Ha kíváncsi vagy azokra a kreatív infókra, háttér fotókra, előzetesekre, ajánlatokra és inspirációra, melyeket kizárólag a hírlevelem olvasóival osztok meg, akkor mindenképpen iratkozz fel! 1-2 hetente küldök egy baráti levelet, tele értékes tartalommal.

Iratkozz fel a hírlevelemre!

e-mail címed

hogyan szólíthatlak?

Kőszegi kirándulás - fotó- és videó napló

Ha Húsvét, akkor kirándulás. Minden évben fix húsvéti program nálunk a kirándulás, úgyhogy idén sem volt ez másképp. Az ünnepet megelőző napokban persze ezerrel imádkoztunk az időjárás istenekhez, hogy szép időnk legyen, és valami csoda folytán az idő - ellentmondva a meteorológiai jelentéseknek - igazi kirándulósra sikeredett.

Kőszeg maga egy gyönyörű kisváros, enyhe barokkos beütéssel (ezt csak azért tudom ilyen jól, mert nagyon hasonlít az én városomra, Győrre, ami szintén barokk város), a közeli erdő, ill. túraútvonal pedig zöld, burjánzó és kellően meredek volt. Nagy szüksége volt már a lelkemnek erre a pár szabadban töltött, intenzív gyaloglós órácskára.

És amíg ott voltunk, pár percben videó formájában is sikerült dokumentálnom a napot, aminek külön örülök, mert így talán jobban sikerül megörökítenem és megőriznem az utókor számára ezeket az értékes órákat, napokat, melyeket Zolival együtt töltünk.

Indul a hónap - helló április!

Látjátok, a múltkori bejegyzésben írtam, hogy nem fogom heti rendszerességgel írni ezt a rovatot, mert akkor átnevezhetem a blogom indul a hét névre. S erre mi történt??? Egy deka blog bejegyzés nem született azóta, úgyhogy azt hiszem mégis csak aktuálissá válhat a blog új keresztneve. Csak éppen inkább indul a hónapra....

Valójában arról van szó, hogy az utóbbi hónapokban annyira belelendültem a videó gyártásba, hogy nehéz azzal egy időben a blogot is navigálni. Úgy érzem, hogy a jövő (legalábbis az én kreatív jövőm) a videó gyártás felé halad inkább, és sokkal kreatívabb tudok lenni a youtube csatornámon. Nem akarom magára hagyni a blogot sem - SOHA! -, de még rá kell jönnöm arra, hogy hogyan tud megférni a kettő egymás mellett. És itt most legfőképpen arról van szó, hogy hogyan tudom úgy beosztani a kevéske 24 órámat, hogy abba mindent bele tudjak szuszakolni, és a végén még jól is érezzem magam a bőrömben. Egyelőre még nem tudom a megoldást, de ki fogom találni.

Április nagyon jó hónap lesz, Húsvét, kirándulások, fincsi ételek és remélhetőleg sok sok napsütéses óra. Ti mit terveztek a hónapra?

hangulat: többnyire jókedvű, de azért a munkahelyi stressz miatti búslakodás gyakran befigyel

hallgatnivaló: Don't keep your day job podcast - ez a legújabb mániám, teljesen megszállott hallgatója lettem, imádom!

rágcsa: ezt a finomságot készítettem a hétvégét, egészen olyan, mint a snickers, egészséges kiadásban

sport: súlyzós erőnléti edzsések

ezt olvasom: Womancode (egyébként ezeket tervezem a tavasszal)

így fogok a hosszú hétvégén lazítani: Kőszegre megyünk kirándulni

kreatív terv: tavaszi hálószoba dekoráció

a legutóbbi videóm: Glamour-napi szerzemények


 

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted: 

youtube// facebook // instagram

Indul a hónap - helló február!

Közkívánatra újra indul ez a rovat. Annyit változtattam a dolgon, hogy heti rovat helyett (mivel ha heti rovatként üzemelne tovább, akkor kb. átnevezhetném a blogom indul a hétre:D), havonta egyszer jelentkezem vele. Remélem a régi időkhöz hasonlóan ti is jöttök, s megosztjátok velem, hogy ti miket terveztek adott hónapban!

Szóval végre február! Az idei január extra megerőltető volt, a munkahelyi határidők és a vizsgaidőszak miatti folyamatos tanulás eléggé leszívta az energiaraktáraimat. Úgyhogy a február a pihenés, feltöltődés időszaka, ill. az elmaradt találkozók, és elmaradt feladatok pótlásának hónapja.

Végre lesz időm folytatni a december elején elkezdett és azóta (szomorúan) parkolópályára helyezett horgolt takarómat és remélhetőleg pár videót is el fogok készíteni. Szeretnék többet fotózni, több momentumot megörökíteni a mindennapjaimból is, talán ez majd motivál arra, hogy az instagramon is aktívabb legyek. Mindemellett sokkal-sokkal több minőségi időt szánok a barátomnak, aki egyébként a fotósétáimon szorgos kis segédem szokott lenni.:) És van még egy vágyam is februárra, de nem is tudom, hogy merjem-e írni, mert jelenleg annyira távolinak és esélytelennek tűnik... de megmutathatná már magát végre egy kicsit a tavasz is, mert elég volt a csontig hatoló fázásból, a hóból meg csúszós utakból.✨🌷

hangulat: nyugodt

ezt iszom éppen: karácsonyra a Kapuczíner kávémanufaktúrából kaptam egy csomag minőségi, isteni finom kávékeveréket, amit minden nap (khm, naponta többször khm) iszogatok

hallgatnivaló: ahogyan azt a múltkori bejegyzésben már említettem, Lori Harder podcastjei

sport: súlyzós erősítés van terítéken már egy ideje, szeretnék kicsit erősödni és tónusosabb lenni

ezt olvasom: Ködszerzet trilógia

így fogok a hétvégén lazítani: nemrég kezdtem el az alábbi technikát alkalmazni - zuhanyzás előtt egy csepp levendula illóolajat cseppentek a zuhanyfülke tálcájába, ami a zuhanyzás közbeni forró víz hatására nemcsak a fülkét, de az egész fürdőszobát isteni illattal tölti meg. engem pedig nagyon jól ellazít.

Most ti jöttök - nektek milyen lesz a február??

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted: 

youtube// facebook // instagram 

Podcast ajánló

Ha jól emlékszem olyan 3-4 éve hallottam először a podcastokról, melyeket azóta is nagyon szívesen hallgatok, az utóbbi időben akár naponta többet is. Valahogy teljesen felváltotta számomra a rádióhallgatást, méghozzá azért, mert így végre én magam tudom kontrollálni mikor milyen műsort hallgatok a hangulatomnak megfelelően. Arra gondoltam, hogy összeszedem a 3 kedvencemet, hátha ti is épp igényes, szórakoztató, gondolkodásra késztető hallgatnivalóra vágytok.

1. Lori Harder - Earn your happy

Ez a gyönyörű, nagyon szuggesztíven beszélő fitness lady hétről hétre olyan nőket és férfiakat hív meg a műsorába, akik egytől egyig szuper dolgokat értek el az életben, méghozzá kemény munkával és kellő önbizalommal, önhittel. Nagyon inspiráló hallgatni ezeket az embereket, és azokat az epizódokat is, mikor Lori beszél az önbizalomról, céltudatosságról, tervezésről és kreatív közösségépítésről. Az egyik kedvenc epizódom ez a beszélgetése ill. az egyik legutóbbi, a férjével közös epizód, ahol a 2017-es céljaikat osztották meg a hallgatósággal.

2. Elise Blaha Cripe - Elise gets crafty

Elise egy kicsit olyan számomra, mint egy barátnő. Hosszú hosszú évekkel ezelőtt kezdtem olvasni a blogját, majd mikor átnyergelt az írott formáról a beszédesebb fajtára, oda is örömmel követtem. Elise is többnyire vendégekkel beszélget, kreatív alkotókkal (például Ali Edwards és Sarah Benning és Julie Ann), akik megosztják velünk a kreatív pályájuk alakulását, a sikereiket, tapasztalataikat, az alkotó élet(pálya) hétköznapi mozzanatait. Érdekes látni, hogy bloggerek, fotósok, könyvkészítők és horgolók hogyan alakítják a munkájukká a szenvedélyüket.

3. Paleo Women Podcast

Szerintem még nem meséltem nektek, de az elmúlt másfél-két évben áttértem egy sokkal egészségesebb életformára, ill. étrendre. Nem tartom magam ugyan konkrétan semmilyen diétához, viszont igyekszem minél több helyről ötleteket gyűjteni. Ennek fényében keresgéltem az podcast alkalmazásom életmód kategóriájában, mikor rátaláltam ennek a szuper párosnak a műsorára, akiket azóta is egy szinte vallásos megszállottsággal hallgatok. Rettentő jó a stílusuk, viccesek, okosak és nem mellesleg bármilyen témáról is beszélnek, nagyon alaposak. Ha érdekel benneteket a testképről, pcos-ről, cukor függőségről vagy éppen fitnessről szóló eszmefuttatás, akkor ajánlom őket figyelmetekbe.

Ez az ajánló egyelőre ennyire, de biztosan visszatérek még a jövőben is erre a témára, mert rengeteg podcastet hallgatok a hétköznapokban vezetés közben, házimunka vagy éppen edzés ideje alatt, hasznossá téve ezzel az üresjárataimat.

Ti szoktatok podcastet hallgatni? Ha igen, melyeket? Esetleg magyarul hallgattok-e olyan műsort, melyet ajánlanátok nekem?

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted: 
youtube// facebook // instagram // bloglovin

Tervek és célok 2017-re

Szeretem az új évet. Új kezdet, új célok. Tiszta lap.

Minden év utolsó napját azzal töltöm, hogy értékelem magamban az elmúlt évet, s végig gondolom, hogy melyek azok a célok, vágyak, melyeket szeretnék a jövőben megvalósítani. Nem szeretem ezeket fogadalmaknak nevezni. Az újévi fogadalmak kifejezésnek van számomra egy fura, enyhén kesernyés mellékíze - azok a tinédzserévek jutnak róla eszembe, mikor minden január elsején megfogadtam, hogy végre lefogyok, s egy új, vékony, dögös emberré válok. Mondanom sem kell, ez akkor nem sikerült (csak mellékesen megjegyzem, hogy mikor már nem akartam annyira görcsösen, gond nélkül eltűntek a kilók!), de a fogadalmakat én azóta is a sikertelenséggel azonosítom. Ehelyett célokat tűzök ki magam elé, méghozzá olyan célokat, melyek megvalósítása reális. Olyan célokat, melyekért ugyan meg kell dolgozni, de teljesíthetők, s nem csak hogy teljesíthetők, de ezzel egyidejűleg izgalommal, várakozással töltenek el az új év iránt.

Így tehát 2016. december utolsó napján azzal töltöttem a délutánt, hogy fogtam a naplómat, s pontokba szedtem a terveimet. Rendhagyó módon azonban, nem sok apró, egymástól valamelyest eltérő cél került a papírra, hanem egy nagy gondolat fogalmazódott meg bennem: 2017 szeretném, ha az önelfogadásnak, önmagam szeretetének, az önbizalmam megerősítésének az éve lenne. Érlelődött már bennem egy jó ideje, hogy elinduljak ezen az úton, illetve hogy változtassak a saját magammal kapcsolatos hozzáállásomon, szemléletemen. Nagyon gyakran érzem úgy, hogy amiatt nem jutok előre az életben, mert nem hiszek magamban eléggé. Hadd említsek csak egy példát a sok közül: nem merek megpályázni olyan állásajánlatokat, melyekre igazán vágynék,  de nincs bennük igazán mérvadó tapasztalatom, mert rögtön az első gondolatom a hirdetések elolvasása után, hogy úgysem lennék elég jó, elég ügyes, elég tehetséges az adott feladathoz. Pedig az agyam tudja, hogy bármit képes vagyok megtenni, amire komolyan ráösszpontosítok (ahogy szerintem az emberek többsége!), de a szívem mégsem hisz benne, és én sem hiszek magamban. 

Úgy érzem elszalad mellettem az élet, én meg csak egy helyben állok, s nézek utána, anélkül hogy egyáltalán megpróbálnám utolérni. Értitek mire gondolok? Szóval 2017 reményeim szerint a változás, a fejlődés éve lesz. Megtanulom őszintén értékelni magamat. Ha pedig bővebben is érdekel benneteket, hogyan akarom mindezt megvalósítani, ill. hogy hogyan fogom a határaimat feszegetni, a cikk alatt található videómból, és a youtube csatornámon megtudhatjátok. Abba pedig nem is megyek bele, hogy maga a videózás is mekkora -első- lépés volt ezen az úton; videókat posztolni a határaim feszegetésének egyik non plusz ultrája.

A blogot illető célom 2017-re, hogy szeretnék visszatérni a blogolós gyökereimhez. El sem tudom mondani, mekkora örömforrást jelent számomra az internet ezen kis szeglete, s mennyi pozitív energiát gyűjtöttem általa mióta ismét visszatértem az íráshoz az elmúlt hónapokban. Mégis, kicsit úgy érzem, elment a blogom egy számomra nem igazán tetsző irányba - szinte kizárólag csináld magad/diy projektekről posztoltam. Úgy érzem, kicsit eltűnt a hangom, vagy talán inkább eltűntem ÉN a bejegyzésekből. Mert a kreativitás, legalábbis az általam preferált értelemben nem csak a kézműveskedést jelenti. Legfőképpen pedig nem azt, hogy készítek valamit, majd megörökítem, s leírom hogyan készíthetitek el ti is. Azt akarom, hogy a blog ismét arról szóljon, amit a nevében is visel, a mindennapi apró kreatív pillanatokról. Sokkal jobban szeretnék inkább ismét fotózni, majd mesélni nektek róla, vagy horgolni egy takarót, s mesélni róla. Vagy elmondani, hogyan indul a hetem, milyen terveim vannak adott hónapban, mi inspirál vagy mi tölt fel. Egy szó mint száz, ismét olyan bejegyzéseket akarok írni, mint mikor ezt a blogot indítottam. Újra szerelmes akarok lenni a blogolásba és az írásba.

Ezzel párhuzamosan lehet, hogy ritkábban lesznek bejegyzések, de ez nem baj (legalábbis igyekszem ezt sulykolni magamba!), mert ugyanúgy ahogy a jó bor is soká érik, úgy egy-egy írásnak, egy-egy témának is jót tesz, ha érlelem magamban kicsit, mielőtt klaviatúrát ragadnék.

Röviden tehát ennyi. Indulhat 2017, s vele együtt az önbizalom és a szenvedélyes alkotás!

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted: 

youtube// facebook // instagram

Egyszerű kézzel készült adventi naptár

 Egy hangyányit talán megcsúszott ez a bejegyzés, mert már a 17. kis zacskót nyitjuk ma, bár mivel tart még az advent, ezért megosztom veletek is, milyen adventi naptárat készítettem idén a családtagjaimnak. Mivel időszűkében voltam az advent előtti napokban, ezért valami olyan naptár ötlettel kellett előrukkolnom, ami nem csak könnyen elkészíthető, de gyors is. Az egész naptár nagyon egyszerű, másra nincs is hozzá szükség, mint A4-es lapokra, filctollra (én idén a fekete-arany kombináció mellett döntöttem, így egy sima vastagon fogó fekete filcet és zselés arany tollat használtam) és tűzőgépre. Ja és persze egy minimális rajzoló képességre (minimálisra! az én rajzaim is nagyon egyszerűek) és persze jó sok édességre.:)

 

 A kis zacskót elkészítése nagyon egyszerű: félbe vágtam az A4-es papír lapokat, majd összefogva az oldalukat és az aljukat tűzőgép segítségével zacskókat készítettem. A zacskókra a számok felírása után különböző karácsonyi témájú rajzokat készítettem (főleg fenyőket, csillagokat és gyertyákat) feketével és arany színnel. Ezután megtöltöttem a zacskókat minden jóval, majd csillámos és fekete mintás dekor tapasszal díszítve lezártam a zacskókat. Voilá, kész. Nagyon egyszerű, szerintem ha nem írtam volna le a menetét, a képek alapján akkor is könnyen elkészíthető.

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted: 

youtube// facebook // instagram // bloglovin

Őszi link love

Az egyik legkedvesebb elfoglaltságom, mikor péntek délután, vagy szombat reggel egy óriási bögre kávé társaságában elmerülök a kedvenc blogjaim heti termésében, s pár órára mindent elfeledve elveszek kicsit az ő világukban. Idén ősszel is olvastam pár szórakoztató, inspiráló, kreatív, szemet gyönyörködtető, emlékezetes cikket, ezeket szeretném ma megosztani veletek:

 1. Akkor kezdjük is szerintem az egyik kedvencemmel, Zóra őszi hangulatú otthonával, ami teljesen levett a lábamról.

 2. Dórinak köszönhetően újabb hely került fel az utazós vágyaim listájára - Krakkó.

3. Teljesen rabul eljettek a New Darlings bejegyzésében látható őszi anyagok és gyertyák, mellyel felfrissítette a páros a lakását.

 4. Rebecca idei összes őszies témájú divat összeállítása + fotója szuperre sikerült, közülük is ez volt a kedvencem.

Plusz egyik kis önreklám: ez lenne a legutóbbi videóm, amiben áradozom egy kicsit a Szívek Szállodájáról, az Üvegtrón könyvsorozatról, valamint szó esik a karácsonyi készülődésről is.

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted: 
youtube// facebook // instagram // bloglovin

Határok feszegetése, komfortzónából való kilépés (pssszt, videó!)

Igazából a bejegyzés címe kicsit csalóka, ugyanis nem terveztem komolyabb gondolatmenetet folytatni a határaim feszegetéséről (bár szívesen írnék a témáról; szóval ha szeretnétek ilyen bejegyzést olvasni tőlem, jelezzétek!!). Ellenben szeretném elmesélni nektek, hogy egy számomra óriási mamutméretű fába vágtam a fejszém, s valami olyat csináltam, amit évek óta szerettem volna, de soha nem volt meg hozzá a kellő bátorságom. Nohát, a bátorságot még most sem érzem igazán, sőt, de végre egyszer az életben sutba dobtam a józan eszem (ami sokszor inkább akadályoz, mint előbbre visz az életben), s igenis kiléptem a komfortzónámból. Nem is léptem, egyből ugrottam. S ezzel az óriási lendülettel létrehoztam a Youtube csatornámat, s rögtön posztoltam is az első videómat.

Ha van kedvetek, nézzétek meg, illetve iratkozzatok fel a csatornámra.

Úgy tervezem tovább folytatom a dolgot, mert ez a határ feszegetés nem is olyan kényelmetlen dolog, mint gondoltam...

Apró virágos papír koszorú ajtóra

Nincs annál jobb érzés, mint mikor az ember egy hosszú, fárasztó nap után hazaérkezik, s rögtön a bejárati ajtónál valamilyen vidám, színes dolog fogadja.

Az egyik őszi tervem volt, hogy a bejárati ajtóra készítek egy igazi őszi hangulatú kopogtatót, vagy ahogyan én hívom, családüdvözlőt. Mivel nemrég találtam a helyi papírboltban egy virág formájú lyukasztót, kérdés sem férhetett ahhoz, hogy valamilyen módon azt használjam a legújabb kreatív projektemhez.

Tény, hogy ez a koszorú nem úgy fog bevonulni az alkotók világtörténelmébe, mint a világ leggyorsabban elkészíthető alkotása. Beletelt pár hétbe, mire kivágtam a virágokat, majd kettesével beszurkáltam a hungarocell koszorú alapba a milliónyi papír virágot. Jó kis program volt esténként egy-egy film mellett ezzel szöszölni.

 Azért, hogy az egésznek adjak egy kis dimenziót, arra is odafigyeltem, hogy az egyes színeket felváltva rögzítsem a koszorúhoz; minden egyes réteg két színből tevődik össze. Végül a koszorú teljessé tételéhez még két fa kiegészítőt is felrögzítettem az alapra - az édes otthon feliratot és a házikót.

És, voilá, lőn színes őszi kopogtató. Az tuti, hogy benne van a top5 kreatív alkotásom csoportjában.

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Illetve, ha úgy gondolod, hogy van olyan ismerősöd, barátod, akit érdekelne ez a bejegyzés, megköszönném, ha megosztanád velük is!:)

Dísztök nevelde

Azt hiszem kicsit túllőttem a célon ezzel a címmel, hehe. Maradjunk annyiban, hogy az én dísztök neveldém inkább csak nevedécske, amire azonban mérettől függetlenül abszolút büszke vagyok. Pedig ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor el kell mondanom, hogy azon túl, hogy egy picit megkapáltam a földet, húztam egy pár centis barázdát, majd egy zacskónyi tökmagot elszórtam, s utána kb. két hétig rendszeresen öntöztem, nem sok mindent csináltam vele. Hagytam, hogy a természet tegye a dolgát. Időnként persze fölmentem a kertbe, szóltam pár kedves szót hozzájuk (komoly tapasztalataim vannak azt illetően, hogy a növényekkel való beszélgetés sokszor többet ér, mint bármilyen vitamin, vagy tápoldat!!), ill. egyszer az egyik nagyra nőtt szárat nekitámasztottam a kerítésnek, ami attól kezdve nemcsak a kerítésre, de még a szomszéd szilvafájára is rátekeredett. Remélem nem haragudott meg érte. Mármint a szomszéd, nem a szilvafa.

Úgyhogy az idei termés SIKER! Jövőre pedig még többet veteményezek, variálva minél több formát és színt!

Ami a tökkel való őszi dekorációt illeti, igyekeztem a lakás minél több pontjára elhelyezni pár darabot, így úgy érzem, hogy nem csak az őszi hangulatot, de a természetet is sikerült kicsit becsempészni általuk a lakásba.

 

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

4 dolog a jógáról

Szeptemberre volt egy mini kihívásom, melyet ugyan senkinek sem mondtam, de azért én szorgalmasan csinálgattam - ez pedig egy 1 hónapos jóga kihívás volt. Nem jelentett ez egy szigorú mindennapos elfoglaltságot; igyekeztem nem beleesni a már sokszor elkövetett hibámba, s nem erőltettem magamra semmilyen "kadét képzést". Helyette inkább igyekeztem akkor jógázni, mikor éppen úgy éreztem, hogy jól esne a nyújtás és pár mélyebb lélegzetvétel. Tudom nagyon jól, hogy egy hónap nem elég ahhoz, hogy profivá váljak bármiben is, de ennek a bejegyzésnek nem is komoly tanácsadás a lényege. Inkább arról van szó, hogy szeretném elmesélni nektek, hogy én hogyan éltem meg ezt a kihívást, mik azok a dolgok, melyekre megtanított - vagy legalábbis elkezdett megtanítani - a jóga, ill. melyek azok a dolgok, melyekre ráeszméltem általa.

1. Türelem
Ami nekem nincs mindig elég. Érdekes dolog ez egyébkén, mert ha alkotásról van szó, akkor végtelen mennyiségű türelemmel rendelkezem. Képes vagyok hosszú órákat azzal szöszölni, hogy gombostűket böködök egy hungarocell koszorúba. Ha azonban munkához, emberekhez, legfőképp pedig saját magamhoz kell türelem, akkor meg vagyok lőve, ugyanis szinte semennyi sincs. A jóga viszont szép lassan arra tanít, hogy figyeljek befelé, nyújtsam ki ezt meg azt, lélegezzek, figyeljem a testemet, a levegővételt. Az első napokban igaz úgy éreztem szinte felrobbanok a türelmetlenségtől, de erőt vettem magamon, s kitartóan csináltam tovább, s úgy érzem fokozatosan egyre jobb vagyok a türelem terén. Ahogy egyre türelmesebb vagyok a gyakorlatokkal közben azon is dolgozom, hogy elfogadóbb legyek a gyengeségeimmel.

2. Erő, állóképesség
Van egy olyan félreértés az emberekben (ide magamat is beleértem), hogy a jóga valamennyi hajlékonyságot kíván ugyan, de egyébként semmilyen egyéb fizikai odaadást nem igényel. Pedig a jóga nem egyszerűen jobbra balra hajolgatás, és mély lélegzetvételek sorozata. Igenis komoly izommunkát igényel kitartani a gyakorlatokat, s egy-egy gyakorlatsor olyan izmaimat is megdolgozza, melyeket más jellegű edzésekkor egyáltalán nem használtam. Én is meglepődök néha azon, mikor egy 30 perces gyakorlatsort remegő lábakkal zárok.

3. Egyenes tartás
Az az igazság, hogy amióta csak az eszemet tudom, elégedetlen voltam a tartásommal. Márpedig a görnyedt tartást nem csak a gerincnek nem egészséges, de a magabiztos kiállást sem támogatja. És akkor hadd ne kezdjek bele abba, hogy a folyamatos ülőmunka mit művel a hátammal.
Nyilván nem fogom azt mondani, hogy egy hónap intenzív jóga csodával határos módon tökéletes tartást adott, de az biztos, hogy a rendszeres gyakorlatozás sokat segít abban, hogy az egész napos ülés során összepréselődött izmaimat kilazítsa és megnyújtsa. Fél óra jóga felér fél óra hátmasszázzsal. Hosszú távon pedig biztos vagyok abban, hogy a tükörbe nézve is látható lesz a változás.

4. Új pezsgés
Ez pedig a bónusz pont. Arról van szó ugyanis, hogy valahányszor valamilyen új dolgot építek be a napi rutinba - legyen szó egy új mozgásfajtáról, egy tanfolyamról, tv sorozatról, stb. -, az újdonság varázsának hála izgatottan várom azokat a napokat, mikor ezt az újdonságot ismét átélhetem. A jóga által szeptemberben kicsit sikerült kiszakadnom az agyamban zakatoló mókuskerékből, s mind fizikálisan, mint mentális felfrissültem.
Próbáljátok ki ti is!

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Lakás dekor - Horgolt terítő és szárított levendula

A legjobb ötlet, amit csak apa kieszelhetett idén, az a levendulák ültetése volt. Nemcsak a sziklakert lett tőle színesebb és illatosabb, de én is egész nyáron rájárhattam a virágzó bokorra, s óriási csokrokban szüretelhettem az egyik kedvenc virágom.

A csokrok most már jó pár hete száradnak, így épp itt volt az ideje egy állandó helyet keresni nekik. Éppen kapóra jött az új terítőm, amit az olimpia alatt horgoltam, a kettő ugyanis szerintem nagyon jó szín kombót alkot, és szinte könyörögtek, hogy a komódomra kerüljenek. Én pedig nem akarok semmi jó elrontója lenni...

Azt szeretem egyébként a levendulában - azon kívül persze, hogy lila a színe és megnyugtató az illata -, hogy szárazon is legalább ugyanolyan fantasztikus dísze lehet a lakásnak, mint egy élő csokor, ráadásul meglehetősen időtálló. Imádtam azokat a nyári estéket, mikor a virágokat szüreteltem - intenzíven körülölelt az illatfelhő, s még órákkal később is mámoros jó kedvet éreztem tőlük. Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy a levendula az egyik kedvenc illatom.

 A horgolt terítőre visszatérve, az  ötletet az adta, hogy valamilyen formában szerettem volna a fehér komód és a lila virág mellé mindenképpen becsempészni egy kis kék színt is a dekorba. Van egy hatalmas adag maradék fonalam mindenféle színben, de egyik gombolyag sem elég arra, hogy valami nagy projektbe vágjam velük a fejszém, inkább csak kis kiegészítők készítésére szolgálnak. Ezért jutott végül eszembe, hogy a sötét lila mellé (mert az ugye adott volt a világosabb lila levendulához), ez a zöldes-kék árnyalatú fonalmaradék épp megfelel.

Na, egyelőre ennyi, de a sztorinak még nincs vége, a komód dekorálás itt ugyanis nem áll meg! A levendula mögé szeretnék még készíteni egy képet, kirakni a pozitív energiák bevonzására valamilyen kristályt, ill. az egyik ékszeres tálkám helyére valamilyen lila papír dísz ötlete kevereg a gondolataim közt. Úgyhogy stay tuned...

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Galambposta #2

Egy korábbi levelemhez hasonlóan ismét egyedi készítésű levelet készítettem, ezúttal Annának, egy kedves blogbarátnőnek. Ezerszer mondtam már, de szerintem nem mondhatom elégszer, hogy mennyire imádom a tényt, hogy ez a kis online hely olyan hasonló mentalitású emberekkel hoz össze, még ha csak egy-egy beszélgetés erejéig is, akikkel az életben rettentő ritkán van lehetőségem megismerkedni. Annak pedig még annál is jobban örülök, hogy Anna benne van a levelezős bulikban, így van kinek papírra vetni a gondolataimat.

A levelet egy egyszerű megfelezett A4-es lapra írtam, s a díszítésben a csillag motívum adta a központi témát. Egyébként ne kérdezzétek miért, de van egy ilyen fixaideám -bár szerintem nevezhetjük akár kényszerességnek is-, hogy ha egy olyan kreálmányt készítek, mely több darabból áll, vagy több oldalas (pl. album), abban igenis minden darabkának klappolnia kell egymással. Szóval ha a levelemet csillaggal díszítettem, akkor a levélhez mellékelt összes kiegészítőnek csillagosnak kell lennie, mert különben összedől a világ. Csak nekem vannak ilyen kényszerbetegségeim??

Visszatérve a témához, a levélhez mellékeltem egy aprócska különlegességet - az egyik kedvenc teámat csomagoltam be barna papírba, melyet csillag formájú flitterekkel, ill. egy kísérő kártyával díszítettem.

Nagyon szeretem a levelezésben az apró kérdezz-felelek kártyákat, melyeket oda-vissza küldhetünk egymásnak, jobban megismerve egymást. Ehhez kartont használtam, melyre rózsaszín csillagokat rajzolgattam a kedvenc rózsaszín tollammal, s olyan témákban írtam kérdéseket Annának, melyeket eddig nem tudtam róla. Az utolsó apróság pedig egy csillagos dekor tapasszal díszített gemkapocs, melyet akár papírok rendszerezésére, akár könyvjelzőnek is használhat; ill. a horgolt bögre alátét.

Mondjátok csak, ti mikor írtatok utoljára kézzel levelet?

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Kreatív (és egyéb) tervek őszre

Valahányszor túlontúl besűrűsödik az élet, s úgy érzem, hogy a munkahelyi strapa és a rengeteg tennivaló meg tanulnivaló (igen, tavaly szeptember óta ismét egyetemre járok) miatt nincs energiám, nincs agyam a nap végén azokra a dolgokra, melyek feltöltenének (micsoda faramuci helyzet, HA!), a legjobb s gyakorlatilag egyetlen megoldás, ha leírom a tennivalóimat. Szépen sorrendbe állítom a céljaimat, méghozzá azért, mert leírva jobban átlátom a teendőket, s nem csak egy óriási megfoghatatlan katyvaszként keringenek a fejemben.Illetve azért is, mert van bennem egy erős megfelelni akarás, ami azt mondatja velem, hogy ha egyszer valamit komoly célul tűztem ki, akkor azt igenis meg kell valósítani.

Na jó, ennyire azért még én sem veszem véresen komolyan a hobbim, így maradjunk annyiban, hogy ezek a tervek inkább szolgálnak egyfajta iránymutatásul az őszi hónapokra azt illetően, hogy hogyan fogom hasznosan és jókedvűen eltölteni az elkövetkező időszakot.

1. Ha ősz, akkor sálak (meg kesztyűk, meg helyes kiskabátok, meg bokacsizmák, meg vastag otthoni zoknik...oké, igyekszem nem elragadtatni magam...) Ennek örömére, és mert már mondhatni hagyománnyá vált, horgolok magamnak egy új sálat.

2. Régóta gondolkodom már azon, hogy az ágyam fölötti fal túl üres, s valamilyen egyedi dekor után kiált. Egy óriási hófehér álomfogó pedig igazán gyönyörűen mutatna fölötte, s talán még a rossz álmokat is segítene elűzni.

3. Szeretnék valamilyen papíros dekorációt is kreálni, melyet a bejárati ajtóra akaszthatok. A pontos megvalósításon még gondolkodom, de pár ötletem már van. Mindenképpen fel szeretném hozzá használni a tavaly karácsonykor megmaradt hungarocell koszorút, ill. az új virágot formáló lyukasztómat is.

4. Mivel az ősz és az indiánnyár a kedvenc évszakom, s egyben a leggyönyörűbb, legfotogénebb évszak is egyben, szeretnék egy hétvégét kirándulással tölteni valahol a közelben, s közben annyit fotózni amennyi a csövön kifér.

5. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék az ősszel legalább 5 (szuper) könyvet elolvasni (ami a pár évvel ezelőtti átlagomhoz képest szomorúan kevés, de a tanulás mellett én már ennek a számnak is nagyon örülnék!) Van esetleg valamilyen ajánlatotok? Olvastatok valamilyen jó könyvet mostanában?

+ 1 bónusz - készítettem magamnak és nektek egy letölthető, nyomtatható őszre hangolódó listázót. Töltsétek le innen, majd töltsétek ki.:) Fel lehet tűzni akár a falra, parafatáblára, vagy le lehet fűzni egy sokszor használatos mappa első oldalára emlékeztetőül.

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Mostanában - helló újra

Helló helló mindenkinek!

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ismét rendszeresen itt vagyok a blogon, s rendszeresen megörökítem, ill. megosztom veletek a különböző kalandjaimat. Az elmúlt év nagyon sűrű és fárasztó volt, aminek az lett a vége, hogy szinte minden hobbim és kedvenc elfoglaltságom a háttérbe szorult, s így blogolni sem nagyon volt miről. Kicsit úgy érzem magamat is meghazudtoltam, mert mindig én magyarázom azt, hogy a stresszes időszakokban talán a legfontosabb, hogy csináljunk rendszeresen dolgokat saját magunkért, s időnként igenis zökkenjünk ki a mókuskerékből, s mégis pont ezt nem sikerült megtennem. Rengeteget reflektáltam erről az elmúlt hónapokban, s arra jutottam, hogy igenis meg kell tennem néha azt a kis plusz erőfeszítést, hogy magamat, pontosabban a feltöltődést helyezzem időnként az első helyre. Na de ne szaladjunk ennyire előre, mondom is mi történt mostanában (ami egy kicsit tágabb időszakot ölel fel, mint általában):

- Tavaly szeptember óta ismét egyetemre járok, méghozzá munka mellett. Ez kb. annyit jelent, hogy a munka melletti szabadidőm legnagyobb részét - a barátomon és a családomon kívül - a tanulás teszi ki. Ha még ez nem lenne elég, jó ideje súlyos inspiráció hiánnyal küszködöm, amiben szintén a stressz (főleg munkahelyi) és a saját magam elé állított teljesítmény követelés a ludas. Úgyhogy jelenleg épp azon vagyok, hogy az életem ezen részein dolgozom, s tudatosítom magamban, hogy mire is van igazán szükségem lelkileg a feltöltődéshez.

- Mióta utoljára láttatok kicsit megnőtt a hajam, s a színe is szőkére váltott. (csak azért mondom, ha esetleg a jobb oldali fotóról nem ismernétek fel!:)

- Nem tudom, hogy a korral jár-e, vagy azzal, hogy az élet bizonytalan momentumait próbálom valamivel ellensúlyozni, de mostanában teljesen rákattantam a takarításra és a rendszerezésre. Gyakran azon kapom magam, hogy különböző weboldalakat bogarászok rendszerezési inspiráció után kutatva, vagy éppen a pinteresten gyűjtök ötleteket minél hatékonyabb ökoháztartással kapcsolatos recepteket keresve. 

-Emlékeztek még, mikor arról írtam, hogy milyen tehetségtelen vagyok a növénygondozásban? A két évvel ezelőtti dísztök fiaskó után úgy tűnik, hogy idén egész komoly sikereket érek el a töknevelésben (de erről bővebben majd egy következő bejegyzésben), s ami még ennél is biztatóbb, hogy a cserepes növények is megkedveltek. A munkahelyemen van egy kroton -ami megjegyzem, egy meglehetősen igényes és érzékeny virág -, melyet sok sok beszélgetés és ápolás után sikerült újra élesztenem. Olyannyira, hogy a száradó levelei újra életre keltek és kiszínesedtek, sőt még új hajtásokat és virágokat is hozott. Ezen felbuzdulva a barátom lakásába is vettem egy krotont és egy helyes kis pozsgást, s nagy örömmel gondozom őket is. Következő lépés: a szobám éjjeli szekrényére is be szeretnék szerezni valamilyen növénykét, aki megelégszik a közepes fényviszonyokkal. Ha ez összejön, akkor pedig mindenképpen terjeszkedem. (ez az instagram oldal például rengeteg inspirációt nyújt!)

- És végül egy sportos hír: miután egy kedves ismerősöm ajánlotta nekem a nyár elején a TTT weboldalt, a vizsgaidőszak idején rendszeresen csekkoltam a túralehetőségeket a Bakonyban. Majd július érkeztével felvettem a túrabakancsom (csak képzeletben, mert valójában a nagy melegre való tekintettel csak kondicipőt vittem magammal. plusz nincs is bakancsom.), s egy órácska autókázás után legyalogoltam Bodajkon egy könnyű kis 10 km-es távot. Mennyei volt, írtó szuperül éreztem magam, s biztos, hogy még a jövőben is részt fogok venni hasonlókon a környékünkön.

Most pedig meséljetek ti is, ha van kedvetek! Mi a helyzet veletek mostanában?

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin