Kreatív (és egyéb) tervek őszre

Valahányszor túlontúl besűrűsödik az élet, s úgy érzem, hogy a munkahelyi strapa és a rengeteg tennivaló meg tanulnivaló (igen, tavaly szeptember óta ismét egyetemre járok) miatt nincs energiám, nincs agyam a nap végén azokra a dolgokra, melyek feltöltenének (micsoda faramuci helyzet, HA!), a legjobb s gyakorlatilag egyetlen megoldás, ha leírom a tennivalóimat. Szépen sorrendbe állítom a céljaimat, méghozzá azért, mert leírva jobban átlátom a teendőket, s nem csak egy óriási megfoghatatlan katyvaszként keringenek a fejemben.Illetve azért is, mert van bennem egy erős megfelelni akarás, ami azt mondatja velem, hogy ha egyszer valamit komoly célul tűztem ki, akkor azt igenis meg kell valósítani.
Na jó, ennyire azért még én sem veszem véresen komolyan a hobbim, így maradjunk annyiban, hogy ezek a tervek inkább szolgálnak egyfajta iránymutatásul az őszi hónapokra azt illetően, hogy hogyan fogom hasznosan és jókedvűen eltölteni az elkövetkező időszakot.

1. Ha ősz, akkor sálak (meg kesztyűk, meg helyes kiskabátok, meg bokacsizmák, meg vastag otthoni zoknik...oké, igyekszem nem elragadtatni magam...) Ennek örömére, és mert már mondhatni hagyománnyá vált, horgolok magamnak egy új sálat.
2. Régóta gondolkodom már azon, hogy az ágyam fölötti fal túl üres, s valamilyen egyedi dekor után kiált. Egy óriási hófehér álomfogó pedig igazán gyönyörűen mutatna fölötte, s talán még a rossz álmokat is segítene elűzni.
3. Szeretnék valamilyen papíros dekorációt is kreálni, melyet a bejárati ajtóra akaszthatok. A pontos megvalósításon még gondolkodom, de pár ötletem már van. Mindenképpen fel szeretném hozzá használni a tavaly karácsonykor megmaradt hungarocell koszorút, ill. az új virágot formáló lyukasztómat is.
4. Mivel az ősz és az indiánnyár a kedvenc évszakom, s egyben a leggyönyörűbb, legfotogénebb évszak is egyben, szeretnék egy hétvégét kirándulással tölteni valahol a közelben, s közben annyit fotózni amennyi a csövön kifér.
5. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék az ősszel legalább 5 (szuper) könyvet elolvasni (ami a pár évvel ezelőtti átlagomhoz képest szomorúan kevés, de a tanulás mellett én már ennek a számnak is nagyon örülnék!) Van esetleg valamilyen ajánlatotok? Olvastatok valamilyen jó könyvet mostanában?

+ 1 bónusz - készítettem magamnak és nektek egy letölthető, nyomtatható őszre hangolódó listázót. Töltsétek le innen, majd töltsétek ki.:) Fel lehet tűzni akár a falra, parafatáblára, vagy le lehet fűzni egy sokszor használatos mappa első oldalára emlékeztetőül.


Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

Mostanában - helló újra

Helló helló mindenkinek!
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ismét rendszeresen itt vagyok a blogon, s rendszeresen megörökítem, ill. megosztom veletek a különböző kalandjaimat. Az elmúlt év nagyon sűrű és fárasztó volt, aminek az lett a vége, hogy szinte minden hobbim és kedvenc elfoglaltságom a háttérbe szorult, s így blogolni sem nagyon volt miről. Kicsit úgy érzem magamat is meghazudtoltam, mert mindig én magyarázom azt, hogy a stresszes időszakokban talán a legfontosabb, hogy csináljunk rendszeresen dolgokat saját magunkért, s időnként igenis zökkenjünk ki a mókuskerékből, s mégis pont ezt nem sikerült megtennem. Rengeteget reflektáltam erről az elmúlt hónapokban, s arra jutottam, hogy igenis meg kell tennem néha azt a kis plusz erőfeszítést, hogy magamat, pontosabban a feltöltődést helyezzem időnként az első helyre. Na de ne szaladjunk ennyire előre, mondom is mi történt mostanában (ami egy kicsit tágabb időszakot ölel fel, mint általában):

- Tavaly szeptember óta ismét egyetemre járok, méghozzá munka mellett. Ez kb. annyit jelent, hogy a munka melletti szabadidőm legnagyobb részét - a barátomon és a családomon kívül - a tanulás teszi ki. Ha még ez nem lenne elég, jó ideje súlyos inspiráció hiánnyal küszködöm, amiben szintén a stressz (főleg munkahelyi) és a saját magam elé állított teljesítmény követelés a ludas. Úgyhogy jelenleg épp azon vagyok, hogy az életem ezen részein dolgozom, s tudatosítom magamban, hogy mire is van igazán szükségem lelkileg a feltöltődéshez.
- Mióta utoljára láttatok kicsit megnőtt a hajam, s a színe is szőkére váltott. (csak azért mondom, ha esetleg a jobb oldali fotóról nem ismernétek fel!:)
- Nem tudom, hogy a korral jár-e, vagy azzal, hogy az élet bizonytalan momentumait próbálom valamivel ellensúlyozni, de mostanában teljesen rákattantam a takarításra és a rendszerezésre. Gyakran azon kapom magam, hogy különböző weboldalakat bogarászok rendszerezési inspiráció után kutatva, vagy éppen a pinteresten gyűjtök ötleteket minél hatékonyabb ökoháztartással kapcsolatos recepteket keresve. 
-Emlékeztek még, mikor arról írtam, hogy milyen tehetségtelen vagyok a növénygondozásban? A két évvel ezelőtti dísztök fiaskó után úgy tűnik, hogy idén egész komoly sikereket érek el a töknevelésben (de erről bővebben majd egy következő bejegyzésben), s ami még ennél is biztatóbb, hogy a cserepes növények is megkedveltek. A munkahelyemen van egy kroton -ami megjegyzem, egy meglehetősen igényes és érzékeny virág -, melyet sok sok beszélgetés és ápolás után sikerült újra élesztenem. Olyannyira, hogy a száradó levelei újra életre keltek és kiszínesedtek, sőt még új hajtásokat és virágokat is hozott. Ezen felbuzdulva a barátom lakásába is vettem egy krotont és egy helyes kis pozsgást, s nagy örömmel gondozom őket is. Következő lépés: a szobám éjjeli szekrényére is be szeretnék szerezni valamilyen növénykét, aki megelégszik a közepes fényviszonyokkal. Ha ez összejön, akkor pedig mindenképpen terjeszkedem. (ez az instagram oldal például rengeteg inspirációt nyújt!)
- És végül egy sportos hír: miután egy kedves ismerősöm ajánlotta nekem a nyár elején a TTT weboldalt, a vizsgaidőszak idején rendszeresen csekkoltam a túralehetőségeket a Bakonyban. Majd július érkeztével felvettem a túrabakancsom (csak képzeletben, mert valójában a nagy melegre való tekintettel csak kondicipőt vittem magammal. plusz nincs is bakancsom.), s egy órácska autókázás után legyalogoltam Bodajkon egy könnyű kis 10 km-es távot. Mennyei volt, írtó szuperül éreztem magam, s biztos, hogy még a jövőben is részt fogok venni hasonlókon a környékünkön.

Most pedig meséljetek ti is, ha van kedvetek! Mi a helyzet veletek mostanában?

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

Mostanában történt...

Mostanában történt...
... nem is tudom, hogyan kezdjem ennyi blogcsend után...

... szeptember-október folyamán felforgattuk a szobámat, kifestettünk, parkettáztunk, vettem új bútorokat. Egy hónapig a lakás különböző részein aludtam, attól függően, hol volt épp szabad hely. Fárasztó volt, mit ne mondjak, viszont az eredmény mindenért kárpótol. A csupafehér szobám egy igazi nyugalom szigetté változott, ahogy azt a bejegyzés képei is mutatják. Pár utolsó simítás még hátravan - azok a részek, melyeket kézzel szeretnék elkészíteni -, a tél folyamán szerintem ezek is elkészülnek.
...mostanában történt, hogy ... január elejétől új munkahelyem lesz. Az eddigi gyerekjólétet (ami valljuk be, nem igazán az én területem), felváltja egy kicsit kötöttebb hivatali munka. Ugyan még mindig nem a kreatív, alkotó közeg, ahová igazán vágyom, egyelőre viszont jól érzem ott magam (részben már dolgoztam ott az elmúlt év során).

... végre, végre, végre itt van újra az advent és a karácsonyváró időszak. Az adventi naptáram már szorgosan készítem, hétfőre biztosan elkészül, dec. 14-én pedig a pesti karácsonyi vásárba megyünk sült gesztenyézni és forralt borozni. Alig várom!

...ennek örömére decemberre - ahogy azt minden évben teszem - jó volna kiválasztani valamilyen karácsonyi témájú, hangulatú könyvet is. Ötletek esetleg???
... az elmúlt napokban igyekeztem töltögetni a Neon Design polcait új ékszerekkel és kiegészítőkkel. Ha esetleg valamilyen kézzel készített, egyedi ajándékot szeretnétek ajándékozni a szeretteiteknek, barátoknak, kollégáknak, akkor szívből ajánlom a kreálmányaimat. Új ékszerek és lakásdíszek még várhatók a jövő hétre, valamint egy nyereményjáték is készülőben van.

Dióhéjban ennyi, köszönöm mindenkinek, aki még itt van, s egy ilyen alig blogolós évben is kitartott a KMN mellett. Külön köszönet Annának, hogy néha noszogat az írásra! Hiányzott már a blogolás.


Mit látok, mikor futok #1

Mint ahogyan azt már milliószor említettem, imádok futni. Méghozzá kizárólag kint a szabadban - fújjon jeges szél, vagy legyen 40 fok odakint. Igyekszem folyamatosan változtatni az útvonalaimon - nyilván a kis falucskám lehetőségeihez képest -, hogy ne váljanak az edzések monotonná. Így idén júliusban hetente egyszer kétszer elhaladok emellett a napraforgó föld mellett, ami késő délután a leggyönyörűbb narancssárga fényekben pompázik. Este 7 körül már a forgalom is lecsillapodik ezen az úton, a bogarak viszont még nem jönnek elő. Ideális fotóterep.  Épp ideje volt már megörökíteni, hogy jobbra-balra mit látok, miközben az aszfaltot koptatom.















Kertészkedem?!?

Nem is olyan rég egy ismerősömmel arról beszélgettünk, milyen érdekes tud lenni, ahogyan az emberek az évek során változnak. Adott szituációk, élethelyzetek előidéznek mindenkiben kisebb nagyobb változásokat, melyek akár az ízlésünket, akár különböző szokásainkat gyökeresen megváltoztatják.

Vegyünk csak engem: 16-17 évesen például rendszeresen azt magyaráztam a nagymamámnak, ahányszor felvetődött a konyhai tüsténkedés gondolata, hogy én bizony SOHA nem fogok megtanulni sem főzni, sem sütni. Szépen tagoltan elmagyaráztam  neki, hogy "mama, vannak a világon jófajta menzák meg ételrendelő cégek, majd azokkal lerendezem a konyhai dolgokat. Vagy keresek magamnak egy olyan férjet, akinek a hobbija a gasztronómia.(:D)" Mondanom sem kell mama erre nem szólt semmit, csak a szemét forgatta s közben ravaszul mosolygott. Azóta eltelt jópár év, s azt hiszen nem kell mondanom, hogy mi a sztori vége... igen, mamának lett igaza (még akkor is, ha volt olyan jófej, és nem kezdett rá a kioktató "majd meglátod kilányom...sok víz folyik le még addig a Dunán..." féle kioktató mondókára) Egyszer csak azon kaptam magam, hogy szívesen méricskélem a lisztet a sütibe, szeretek tojásokat szétválasztani, majd a fehérjéből jó kemény habot verni. (Ugyan a zöldségpucolás továbbra sem a szívem csücske, de sebaj, valamit valamiért.)

Nos, ez a hosszú bevezető nem  egészen kapcsolódik a bejegyzés témájához, a szituáció azonban hasonló. A kertészkedés és én még csak köszönő viszonyban sem voltunk egymással pár évvel ezelőttig. Utáltam ha kosz ment a körmön alá (borzasztóan felületes vagyok, tudom!), meglehetősen félek a különböző zümmögő bogaraktól, ill. úgy általánban semmi vonzót nem találtam abban, hogy görnyedve/térdelve kapáljak és húzkodjam a gazt a szabad ég alatt. Erre mit gondoltok, min kapom magam idén tavasszal? Igen, jól tippeltek, magokat vásároltam és el is vetettem őket, azóta pedig minden nap nagyítóval figyelem, van-e valami változás a ládámban. Még tavaly ősszel ábrándoztam pár hétig arról, hogy milyen jó lenne apró dísztökökből egy halom dekorációt varázsolni október környékén. Az áruk és a tartósságuk (plusz a virágbolt előtt kígyózó sor láttán) azonban lebeszéltem magam a dologról, s helyette anyával kitaláltuk, hogy a tavasszal ültetünk magokat, hogy aztán ősszel egy raklapnyi saját tököcskét szüretelhessünk.

Így esett, hogy pár héttel ezelőtt fogtam egy zsák földet és egy kallódó virágládát, s nekiálltam kertészkedni. Az eredmény pedig egyenlőre a képeken szuperül látható. Ha sikeresen végződik életem első igazi, önálló kerti kalandozása, ősszel mindenképpen beszámolok róla.


Nyári fotós kihívás 2014

Emlékeztek még a tavalyi fotós kihívásra???
Nekem - és a beszámolóitokból úgy érzem nektek is - nagyon sok kellemes percet, kreatív pillanatot okozott a tavalyi nyári fotós kihívás, ezért úgy döntöttem idén is meginvitállak benneteket!
A szabályok továbbra sem változtak: élvezd a nyarat, s közben minél több emlékezetes pillanatot örökíts meg fotók (vagy akár videók!) formájában, lehetőleg minél kreatívabb formában. A kihívás végeztével pedig állíts össze a képekből egy kisebb összefoglalót (ennek a formája rád van bízva), s azt oszd meg velünk.
Az egészhez kitaláltam egy kis pluszt is a magam részéről, nevezetesen egy album elkészítését. A fotók mellett apróságokat is igyekszem majd megőrizni a nyár folyamán (pl. belépőjegy, kilapított lóhere, stb.), melyeket aztán albummá alakítok a nyár végén, ezzel is még emlékezetesebbé téve a nyarat. 

A játék idén is szeptember közepéig tart. Annyi változás van a tavalyihoz képest, hogy idén akár már a kihívás közben is oszthatunk (sőt, én kérem, hogy osszunk!) meg apró pillanatokat egymással, méghozzá a közösségi médián keresztül. Vagyis ha valahová felteszel egy fotót (facebook, instagram, twitter, tumblr) írd mellé a #2014fotoskihivas szócskát, hogy mindenki láthassa a képeket.
Jelentkezni, ill. ha valami nem világos, kérdezni lehet itt  a kommentek közt, vagy emailen a kreativanmindennap@gmail.com címen, esetleg a facebookon üzenetben! Ha pedig van olyan barátotok, akiről tudjátok, hogy szívesen részt venne egy ilyen játékon, vonjátok be nyugodtan őt is!
Kalandra fel!:)


Mostanában...

... mostanában az a sajnálatos helyzet állt elő, az agykapacitásom és energiaraktáraim nagy részét felemésztik a hétköznapok, pontosabban a munkahelyem, és ennek a blog szenvedi kárát (ezúttal igyekszem a helyzetet lazán venni, elfogadni, és nem hagyni helyet a lelkiismeret furdalásnak)
... mostanában a maradék időt/energiát igyekszem a boltomra összpontosítani, új ötletekkel, ékszerekkel, kiegészítőkkel előállni a tavaszra/nyárra, s ismét életet lehelni a neon designba
... mostanában cseresznyét eszem eperrel, vagy éppen epret cseresznyével
... az elmúlt hétvégén egy kupac poháralátét és doily/aprócska terítő meghorgolása közben egy egész évad Mindy Project-et daráltam be. Az a hétvége maga volt a Mennyország.
... mostanában (pontosabban az utóbbi két hónapban) kezdek visszazökkenni a szabadban futásra, s ismét csak rá kellett jönnöm, hogy a tél -bármennyit is tornázgatok a lakásban - nem tesz jót a kondíciómnak és a bikini formának
... mostanában délutánonként elcsenek röpke 10-15 percet a munkaidőből, és kiülök az épület mögötti lépcsőkre vidámsággal napsugarakkal tölteni a lemerült elemeim. Csodásan hat a hangulatomra és a teljesítményemre.
...mostanában egyre többet álmodozom az augusztusi nyaralásról. Az is csodásan hat a hangulatomra.
...mostanában sokat gondolkodom azon, hogy a vörös tincseimből valami világos barnás-sötét szőkés hajkoronát varázsoljak magamnak. Hmmm...
... mostanában ismét játszadozom a nyári fotós kihívás megrendezésének gondolatával. (Van olyan közületek, akit érdekelne?)
... mostanában elkezdtem összeírni a nyári könyves és kalandos terveimet; s már a lista látványától totál bezsongtam

Ti hogy vagytok mostanában?