Lakás dekor - Horgolt terítő és szárított levendula

A legjobb ötlet, amit csak apa kieszelhetett idén, az a levendulák ültetése volt. Nemcsak a sziklakert lett tőle színesebb és illatosabb, de én is egész nyáron rájárhattam a virágzó bokorra, s óriási csokrokban szüretelhettem az egyik kedvenc virágom.

A csokrok most már jó pár hete száradnak, így épp itt volt az ideje egy állandó helyet keresni nekik. Éppen kapóra jött az új terítőm, amit az olimpia alatt horgoltam, a kettő ugyanis szerintem nagyon jó szín kombót alkot, és szinte könyörögtek, hogy a komódomra kerüljenek. Én pedig nem akarok semmi jó elrontója lenni...

Azt szeretem egyébként a levendulában - azon kívül persze, hogy lila a színe és megnyugtató az illata -, hogy szárazon is legalább ugyanolyan fantasztikus dísze lehet a lakásnak, mint egy élő csokor, ráadásul meglehetősen időtálló. Imádtam azokat a nyári estéket, mikor a virágokat szüreteltem - intenzíven körülölelt az illatfelhő, s még órákkal később is mámoros jó kedvet éreztem tőlük. Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy a levendula az egyik kedvenc illatom.

 A horgolt terítőre visszatérve, az  ötletet az adta, hogy valamilyen formában szerettem volna a fehér komód és a lila virág mellé mindenképpen becsempészni egy kis kék színt is a dekorba. Van egy hatalmas adag maradék fonalam mindenféle színben, de egyik gombolyag sem elég arra, hogy valami nagy projektbe vágjam velük a fejszém, inkább csak kis kiegészítők készítésére szolgálnak. Ezért jutott végül eszembe, hogy a sötét lila mellé (mert az ugye adott volt a világosabb lila levendulához), ez a zöldes-kék árnyalatú fonalmaradék épp megfelel.

Na, egyelőre ennyi, de a sztorinak még nincs vége, a komód dekorálás itt ugyanis nem áll meg! A levendula mögé szeretnék még készíteni egy képet, kirakni a pozitív energiák bevonzására valamilyen kristályt, ill. az egyik ékszeres tálkám helyére valamilyen lila papír dísz ötlete kevereg a gondolataim közt. Úgyhogy stay tuned...

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Galambposta #2

Egy korábbi levelemhez hasonlóan ismét egyedi készítésű levelet készítettem, ezúttal Annának, egy kedves blogbarátnőnek. Ezerszer mondtam már, de szerintem nem mondhatom elégszer, hogy mennyire imádom a tényt, hogy ez a kis online hely olyan hasonló mentalitású emberekkel hoz össze, még ha csak egy-egy beszélgetés erejéig is, akikkel az életben rettentő ritkán van lehetőségem megismerkedni. Annak pedig még annál is jobban örülök, hogy Anna benne van a levelezős bulikban, így van kinek papírra vetni a gondolataimat.

A levelet egy egyszerű megfelezett A4-es lapra írtam, s a díszítésben a csillag motívum adta a központi témát. Egyébként ne kérdezzétek miért, de van egy ilyen fixaideám -bár szerintem nevezhetjük akár kényszerességnek is-, hogy ha egy olyan kreálmányt készítek, mely több darabból áll, vagy több oldalas (pl. album), abban igenis minden darabkának klappolnia kell egymással. Szóval ha a levelemet csillaggal díszítettem, akkor a levélhez mellékelt összes kiegészítőnek csillagosnak kell lennie, mert különben összedől a világ. Csak nekem vannak ilyen kényszerbetegségeim??

Visszatérve a témához, a levélhez mellékeltem egy aprócska különlegességet - az egyik kedvenc teámat csomagoltam be barna papírba, melyet csillag formájú flitterekkel, ill. egy kísérő kártyával díszítettem.

Nagyon szeretem a levelezésben az apró kérdezz-felelek kártyákat, melyeket oda-vissza küldhetünk egymásnak, jobban megismerve egymást. Ehhez kartont használtam, melyre rózsaszín csillagokat rajzolgattam a kedvenc rózsaszín tollammal, s olyan témákban írtam kérdéseket Annának, melyeket eddig nem tudtam róla. Az utolsó apróság pedig egy csillagos dekor tapasszal díszített gemkapocs, melyet akár papírok rendszerezésére, akár könyvjelzőnek is használhat; ill. a horgolt bögre alátét.

Mondjátok csak, ti mikor írtatok utoljára kézzel levelet?

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Kreatív (és egyéb) tervek őszre

Valahányszor túlontúl besűrűsödik az élet, s úgy érzem, hogy a munkahelyi strapa és a rengeteg tennivaló meg tanulnivaló (igen, tavaly szeptember óta ismét egyetemre járok) miatt nincs energiám, nincs agyam a nap végén azokra a dolgokra, melyek feltöltenének (micsoda faramuci helyzet, HA!), a legjobb s gyakorlatilag egyetlen megoldás, ha leírom a tennivalóimat. Szépen sorrendbe állítom a céljaimat, méghozzá azért, mert leírva jobban átlátom a teendőket, s nem csak egy óriási megfoghatatlan katyvaszként keringenek a fejemben.Illetve azért is, mert van bennem egy erős megfelelni akarás, ami azt mondatja velem, hogy ha egyszer valamit komoly célul tűztem ki, akkor azt igenis meg kell valósítani.

Na jó, ennyire azért még én sem veszem véresen komolyan a hobbim, így maradjunk annyiban, hogy ezek a tervek inkább szolgálnak egyfajta iránymutatásul az őszi hónapokra azt illetően, hogy hogyan fogom hasznosan és jókedvűen eltölteni az elkövetkező időszakot.

1. Ha ősz, akkor sálak (meg kesztyűk, meg helyes kiskabátok, meg bokacsizmák, meg vastag otthoni zoknik...oké, igyekszem nem elragadtatni magam...) Ennek örömére, és mert már mondhatni hagyománnyá vált, horgolok magamnak egy új sálat.

2. Régóta gondolkodom már azon, hogy az ágyam fölötti fal túl üres, s valamilyen egyedi dekor után kiált. Egy óriási hófehér álomfogó pedig igazán gyönyörűen mutatna fölötte, s talán még a rossz álmokat is segítene elűzni.

3. Szeretnék valamilyen papíros dekorációt is kreálni, melyet a bejárati ajtóra akaszthatok. A pontos megvalósításon még gondolkodom, de pár ötletem már van. Mindenképpen fel szeretném hozzá használni a tavaly karácsonykor megmaradt hungarocell koszorút, ill. az új virágot formáló lyukasztómat is.

4. Mivel az ősz és az indiánnyár a kedvenc évszakom, s egyben a leggyönyörűbb, legfotogénebb évszak is egyben, szeretnék egy hétvégét kirándulással tölteni valahol a közelben, s közben annyit fotózni amennyi a csövön kifér.

5. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék az ősszel legalább 5 (szuper) könyvet elolvasni (ami a pár évvel ezelőtti átlagomhoz képest szomorúan kevés, de a tanulás mellett én már ennek a számnak is nagyon örülnék!) Van esetleg valamilyen ajánlatotok? Olvastatok valamilyen jó könyvet mostanában?

+ 1 bónusz - készítettem magamnak és nektek egy letölthető, nyomtatható őszre hangolódó listázót. Töltsétek le innen, majd töltsétek ki.:) Fel lehet tűzni akár a falra, parafatáblára, vagy le lehet fűzni egy sokszor használatos mappa első oldalára emlékeztetőül.

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin

Mostanában - helló újra

Helló helló mindenkinek!

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ismét rendszeresen itt vagyok a blogon, s rendszeresen megörökítem, ill. megosztom veletek a különböző kalandjaimat. Az elmúlt év nagyon sűrű és fárasztó volt, aminek az lett a vége, hogy szinte minden hobbim és kedvenc elfoglaltságom a háttérbe szorult, s így blogolni sem nagyon volt miről. Kicsit úgy érzem magamat is meghazudtoltam, mert mindig én magyarázom azt, hogy a stresszes időszakokban talán a legfontosabb, hogy csináljunk rendszeresen dolgokat saját magunkért, s időnként igenis zökkenjünk ki a mókuskerékből, s mégis pont ezt nem sikerült megtennem. Rengeteget reflektáltam erről az elmúlt hónapokban, s arra jutottam, hogy igenis meg kell tennem néha azt a kis plusz erőfeszítést, hogy magamat, pontosabban a feltöltődést helyezzem időnként az első helyre. Na de ne szaladjunk ennyire előre, mondom is mi történt mostanában (ami egy kicsit tágabb időszakot ölel fel, mint általában):

- Tavaly szeptember óta ismét egyetemre járok, méghozzá munka mellett. Ez kb. annyit jelent, hogy a munka melletti szabadidőm legnagyobb részét - a barátomon és a családomon kívül - a tanulás teszi ki. Ha még ez nem lenne elég, jó ideje súlyos inspiráció hiánnyal küszködöm, amiben szintén a stressz (főleg munkahelyi) és a saját magam elé állított teljesítmény követelés a ludas. Úgyhogy jelenleg épp azon vagyok, hogy az életem ezen részein dolgozom, s tudatosítom magamban, hogy mire is van igazán szükségem lelkileg a feltöltődéshez.

- Mióta utoljára láttatok kicsit megnőtt a hajam, s a színe is szőkére váltott. (csak azért mondom, ha esetleg a jobb oldali fotóról nem ismernétek fel!:)

- Nem tudom, hogy a korral jár-e, vagy azzal, hogy az élet bizonytalan momentumait próbálom valamivel ellensúlyozni, de mostanában teljesen rákattantam a takarításra és a rendszerezésre. Gyakran azon kapom magam, hogy különböző weboldalakat bogarászok rendszerezési inspiráció után kutatva, vagy éppen a pinteresten gyűjtök ötleteket minél hatékonyabb ökoháztartással kapcsolatos recepteket keresve. 

-Emlékeztek még, mikor arról írtam, hogy milyen tehetségtelen vagyok a növénygondozásban? A két évvel ezelőtti dísztök fiaskó után úgy tűnik, hogy idén egész komoly sikereket érek el a töknevelésben (de erről bővebben majd egy következő bejegyzésben), s ami még ennél is biztatóbb, hogy a cserepes növények is megkedveltek. A munkahelyemen van egy kroton -ami megjegyzem, egy meglehetősen igényes és érzékeny virág -, melyet sok sok beszélgetés és ápolás után sikerült újra élesztenem. Olyannyira, hogy a száradó levelei újra életre keltek és kiszínesedtek, sőt még új hajtásokat és virágokat is hozott. Ezen felbuzdulva a barátom lakásába is vettem egy krotont és egy helyes kis pozsgást, s nagy örömmel gondozom őket is. Következő lépés: a szobám éjjeli szekrényére is be szeretnék szerezni valamilyen növénykét, aki megelégszik a közepes fényviszonyokkal. Ha ez összejön, akkor pedig mindenképpen terjeszkedem. (ez az instagram oldal például rengeteg inspirációt nyújt!)

- És végül egy sportos hír: miután egy kedves ismerősöm ajánlotta nekem a nyár elején a TTT weboldalt, a vizsgaidőszak idején rendszeresen csekkoltam a túralehetőségeket a Bakonyban. Majd július érkeztével felvettem a túrabakancsom (csak képzeletben, mert valójában a nagy melegre való tekintettel csak kondicipőt vittem magammal. plusz nincs is bakancsom.), s egy órácska autókázás után legyalogoltam Bodajkon egy könnyű kis 10 km-es távot. Mennyei volt, írtó szuperül éreztem magam, s biztos, hogy még a jövőben is részt fogok venni hasonlókon a környékünkön.

Most pedig meséljetek ti is, ha van kedvetek! Mi a helyzet veletek mostanában?

Ha a bejegyzéseimen túl is szívesen tartanád velem a kapcsolatot (aminek én nagyon örülnék!!), akkor az alábbi helyeken egyszerűen megteheted:

facebook // instagram // bloglovin